A Yoni jelentése: kehely.
Nem, nem punci! :) Nőjünk fel és vállaljunk felelősséget a nőiségünkért, annak minden aspektusáért, még ha ez nem is mindig finom és törékeny, ... és tiszteljük meg azzal, hogy a funkciójára utaló névvel illetjük és nem kislányosítjuk el, mert az olyan cuki és ártatlan :D 
Mondanom sem kell, hogy minden ártatlan lányban láva izzik és titkon Kill Bill-es jelenetekről ábrándozik, ugye? :) 
Nem tudom, hogy ez az állandó kecsesség és finomság csak nekem és az eddig megismert nőknek nehéz-e (én már fel is hagytam vele jó ideje), mert őszintén megmondom, pl. egy vajúdó vagy egy bántalmazott nőről sok minden eszembe jut, csak az elemi báj nem... de nyilván mosolygunk, amikor harapni, karmolni kéne, hallgatunk, amikor sírni vagy ordítani kéne, mert cukik vagyunk és ártatlanok ;) mert azt hisszük, hogy ez kell ahhoz, hogy szeressenek és elfogadjanak minket, különben valamit el kell veszítenünk. Belegondolni is feszítő és fájdalmas, pedig egy csomó sérülési lehetőséget még nem is említettem. 
Viszek a masszázsba energetikát, úgyhogy ezeket az indulatokat meg lehet nézni közelebbről is és nagyon szépen a helyén lehet kezelni azokkal, akik erre nyitottak ;) 


Maga a masszázs egy szertartás. A belső érzékelésünket ébreszti fel, a befogadó minőségünket éleszti újjá. Sokkal közelebb kerülhetünk általa a saját érzésvilágunkhoz és a saját tempónkhoz. Mivel nő vagyok és inkább a férfiakat szeretem :) ezért nálam nem kell számolni azzal, hogy szexuálisan fogok közeledni ;) 
Nyilván van bennem egy alapvető csodálat szinte minden ember iránt, ami rajongásig is elmehet, de ez itt meg is áll :) 
A mozdulataimban a fókusz hol a genitáliákon van, hol pedig a teljes testen, így sokkal emelkedettebb állapotokat lehet megélni, mint sokszor egy szeretkezés közben. 
Egy energetikai hangolással kezdődik, kölcsönös megnyugvással és egymásra hangolódással, ami idővel a lényünk minden dimenziójára kihat. Ez adja a teljességet. Azt a fajta teljességet, amit nagyon szeretnénk megélni a hétköznapokban is, de valamiért nem adódik rá alkalom vagy lehetőség, pedig még az is lehet, hogy van párunk, akit szeretünk és valóban szeretkezünk vele. 

Ez a szeretkezés egy nagyon érdekes szó... mi a szeretet? kit szeretünk? mit szeretünk? hogyan szeretjük? minket ki szeret (fogad el) igazán? hogy szeretnek minket (elvárásokkal vagy úgy, ahogy vagyunk, a változás igénye nélkül)? 
Mi vajon szeretjük magunkat? o.O érdekes kérdéskör... főleg, ha abból indulunk ki, hogy csak abból tudunk adni, ami nekünk is van... 
Ismerjük vajon magunkat? Tudjuk, hogy mi az, hogy Én? Tudunk különbséget tenni kompromisszum és szívből adni kívánás között? Bármi is a válasz, ha azt tesszük, boldogok vagyunk tőle? Megéri? 
Mi magunk vajon merjük-e teljesen befogadni a Világot/a Férfit vagy bármit? Vagy egy csomó dolog ránk/belénk van tuszkolva? 
Ezek elég komoly kérdések, amiket meg sem merünk válaszolni, inkább cipeljük őket némán... 
Nem kell sokat gondolkodnunk rajta, hogy a nőiességgel, befogadással, elfogadással, kapcsolódással összefüggő sebek hol hagynak nyomot. 
Az érzékelésen és az örömön túl ezekre a kérdésekre is választ és megoldást találhatunk :) belülről... ;) mert mi Nők onnan élünk ;) befogadunk, átalakítunk, szeretünk és szülünk :) szülünk testileg és lelkileg is ^.^

Részemről a saját megértéseimet, a szüntelen jobbító szándékomat és a feltétel nélküli szeretetemet tudom belerakni a folyamatba. Senki bírája nem vagyok... nekem sincs Mesterem, "tutit megmondóm", mert nincs szükségem tekintélyekre.
Én Osho-t követem, az ő tanításai csengenek össze a belső világommal, leginkább a kettősségben, az ebből születő egyensúlyban hiszek és a légzés mindent felülíró fontosságában. 

Ez Kriya Tantra :)