Egy régi álom vált valóra! :)

Nagyon régóta foglalkoztatott a csontkovácsolás, de rengeteg rosszat hallottam róla, és... hát... az ember szakmán belül is találkozik "érdekes" emberekkel, úgyhogy gyűjtöttem pár "mintát", hogy mit ne, hova ne, mert valahol a tanítót és annak a hozzáállását is viszem tovább, de valahogy nem füllött a fogam olyanokhoz, akikben nulla alázat van... 
Pár éve megismerkedtem valakivel, aki tanítja is, engem 2x kezelt is, fantasztikus volt! Többször nekifutottam volna, de sosem voltak jók az időpontjai, mindíg valamivel egybeesett :( 
Jó, gondoltam, oké, akkor nem ő az én tanárom, amit vissza is igazolt pár momentum, de eldöntöttem, hogy én márpedig csak ebben a rendszerben vagyok hajlandó elsajátítani a fogásokat!!! :) 
Jó pár hónapja szembe is jött velem a lehetőség, amikor ismét máshol tanultam, de a családból valaki részt vett a tanfolyamon és baromira meggyőzött :) a tanárral kapcsolatban is :D 
Így, miután meggyőződtem róla, hogy ez tényleg "az a rendszer", fogtam magam, félreraktam a kétségeimet és fejest ugrottam benne :) a vicc az egészben az, hogy olyan természetes az egész, mintha egész életemben ezt csináltam volna :D 

Miért kell a csontokat/ízületeket is kimozgatni? 

Mert a mozgás szervrendszerének van egy aktív és egy passzív része. 
Az aktív az izomzat (és az inak, izompólyák), mert ez az, ami mozgatja a vázrendszert. 
A passzív pedig a csontok (és az ízületek), mert ezeket mozgatják az izmok, viszont valljuk be, masszázzsal nem tudok az ízületben (mondjuk vápán belül) mozogni ;) 
Előfordul, hogy ezek a csontok meszesednek. Szinte mindenkinek vannak ilyen extra képletei, nekem is (már 10 éve is műteni akartak vele, tünetmentes vagyok)... azt tanultuk, hogy ilyenkor ezek a meszek szépen le tudnak törni onnan és ismét lesz mozgástartomány. Ezek (is) azok a bizonyos roppanások :) 
Nagyon ritka, mert elég kitartóan tudok nekiállni egy-egy elváltozásnak, de belefutok abba, hogy hiába van meg az izomzat, az ízület visszahúzza, ha nem elég tudatos a változás, vagy nincs kiépítve a megfelelő izom (ez a gyerekeknél gyakori).
Vagy, ami még siker volt, az az, hogy "mélyebben" volt a fájdalom. 3 perc alatt el is múlt :) 
Jó, eddig is néha ropogtattam, ne legyek álszent :D de túl óvatosan csináltam :D 
Sokszor mondják a vendégeim, hogy járnak csontkovácshoz és a hatása változóan mennyi ideig marad meg, sokszor napokon belül visszaáll :( igen, mert vannak csontkovácsok, akik nem masszíroznak, izmot nem lazítanak... 
Nem is tudom, hogy lehet egy emberi testet így darabokra szedni meggyőződéssel, hogy "akkor most csak ehhez nyúlok" o.O idegen tőlem nagyon. 
Azt sem tudom megoldani, hogy ez egy pusztán fizikai dolog legyen, de szerencsére a Táltos masszázsban ez nem is gond, sőt :D 
és, ... bár Dr. Hamer munkássága alapján Barnai Robertotól tanultam meg a Biologikát, amit Dr. Gilbert Renaud rendszerében kicsit tovább fejleszthettem, kezdem azt tapasztalni, hogy a testen projektált lelki elváltozások igenis megszüntethetőek azzal (is), hogy a gerincből kilépő idegeket fájdalommentesen felszabadítjuk... ez az elméletem viszonylag új és még nem nyugszik szilárd talajon, mert a bizonyossághoz évek kellenek (és nyomonkövethető vendégek), ugyanis akkor látszik, hogy vajon visszatér-e az elváltozás :) 

Szóval... igazából ezek miatt voltam kicsit eltűnve 2016-ban, kicsit 2015-ben is :) 
Úgyhogy, a tervek szerint nem leszenk ilyen kieséseim, ha csak... :)))) 
De senki ne aggódjon, szenvedély nélkül fabatkát sem ér az élet!!! :) A szenvedély pörgésben tart, a sikerélmények továbbhajtanak, a fáradtságot pedig az agyunk vezérli részben a hiedelmeink alapján (hogy mennyit kell pihenni, hogy jó legyen), részben a pszichénk alapján ;) Csak akkor fáradunk, ha csüggedünk... nekem erre nincs okom :) és az időmet is ügyesen osztom be, a sarokba dobtam a Teréz Anya jelmezemet :D 
 

Fontosnak tartom tisztázni!!! 
Nagyon ... fontosnak... 

Ez a része a az együtt töltött időnek 90 percet elvisz... Nekem ennyi idő kell arra, hogy ne azt csináljam meg, ami a legzavaróbb a testeden, hanem az egészet nézzem át (több okból, az egyik, ha erre építjük fel a testtartásjavítást). 

SOHA (!!!) nem rontok rá senkire, hogy "akkor most ezt roppantom", magadhoz sem tértél, fel sem ocsúdtál és szaladok tovább, hogy "meg még ezt is", már azt sem tudod, hol vagy, mert totál kicsúszott a talaj a lábad alól, mert történik valami, ami gyors és kiszámíthatatlan, de leginkább fogalmad sincs a valódi okáról, hogy én most mit is csinálok veled és miért is! 
ÉN SEM úgy születtem, hogy tisztában voltam az anatómiával, főleg nem a funkcionális anatómiával, az összefüggésekkel meg aztán főleg nem... 
A mai napig sok rosszat hallok a csontkovácsokról, ami szerintem pusztán hozzáállásbeli probléma, és a sérülésekről, ami bizalmi probléma. 
A befeszült vendég sérülni fog! Ezt jobb, ha kerek-perec leírom :( élőben el is magyarázom, meg is mutatom, hogy miért ;) ha nagyon szeretnéd... :) 
Tudok csendben is dolgozni, de az esetek zömében végigduruzsolom, hogy mit miért csinálok, mert magamból indulok ki, én neki nem állok semminek, amit nem értek :D 
Pláne nem nyúlhat hozzám sem fogorvos, sem nőgyógyász, sem egy masszőr, ha nem tudom, hogy mi fog történni és én abba nem adom a beleegyezésemet :) 
Ha te is ilyen vagy, akkor mi egymást keressük! :) 
Ha pedig "csak" azért jönnél ilyenre hozzám, mert jó tapasztalataid vannak máshonnan, vagy évek óta ismerjük egymást, az is jó :) 

A lényeg, hogy ne feszüljünk rá semmire, mert az nem egészséges... és ne kapkodjunk, mert a kapkodás a selejt bölcsője :D